Azt már biztosan sokan hallottátok, hogy Nagy-Britannia háta beleborsódzott a gondolatba, hogy a gazdasági válságba mélyen belesüllyedt mediterrán országokba évekkel ezelőtt kivándorolt románok (és bolgárok, de velük most nem foglalkozunk) nem hazatérnek, hanem a szigetország felé veszik az irányt, sőt: esetleg még az eddig otthonmaradt honfitársaik közül is magukkal visznek pár tíz (száz) ezer főt.

Nos, a londoni kormány egy kampányba kezdett Romániában és Bulgáriában (olyasfélébe, mint amilyenbe Kanada itt nálunk) azzal a céllal, hogy úgymond elriasszák a hozzájuk igyekvő balkáni barátainkat. Erre válaszul a bukaresti Gândul című napilap egy viszontválasszal kedveskedett, ami gyakorlatilag egy angoloknak szóló román országimidzsnek is felfogható. Sokan teljesen elájultak attól, hogy milyen jófejek ezek a románok, és hogy milyen szellemesen replikáztak az őket elutasító angoloknak.

Nem mindenki lelkesedett azonban az ötletért, sőt; a Mantzyblog elég keményen odaszólt a román kampány kitalálóinak. Most ezt a blogbejegyzést fogom magyarítani, mert szerintem nagyon jó. Igyekszem átültetni a hangulatát, noha a tipikus román poénokkal és szlenggel megtűzdelt román szöveg száz százalékosan csak eredetiben élvezhető. Nem muszáj persze egyetérteni vele, de kommentelni lehet.

És akkor jöjjön a cikk.

A Gândul nagy románjai pontosan olyan kampányt készítettek, mint amilyen az a nép, amelyből vétettek: hülyét és csúfat.

Irtó kínosak ezek a srácok a Gândul-nál azzal a kampányukkal, amely úgymond majd jól megmutatja az angoloknak, hogy mi jobb Romániában, mint náluk. Ezt még a hülyék sem fogják benyelni. Eredetileg azt hittem, hogy ez is egy olyan kétfilléres (és hamis) hazafias szarság lesz, amelyet kifejezetten arra találtak ki, hogy majd azok az arcok lájkolják, akik kiteszik a nemzeti zászlót az erkélyükre, vagy egyenesen a trikolórt használják profilképként a közösségi oldalakon.

De nem. Ez egy talpig kretén kampány, amelyet olyan előítéletes srácok rittyentettek ide, akik valószínűleg soha az életükben nem jártak Angliában. Ja: és akikben a humor még nyomokban sem mutatható ki. Azt viszont elérték, hogy az angolok tényleg megbizonyosodhattak arról, mennyire intelligens nép vagyunk mi, románok.

Az újság polgárai szinte valamennyi üzenetükben tökéletesen bebizonyítják, hogy mekkora parasztok, s egyúttal milyen ostobák is. S természetesen mindezt tetézik a románokra oly jellemző önhittséggel és kivagyisággal. Lássuk akkor, miről is beszélünk:

Hahahaha! Az angliai metró zsúfolt! Hja, lehet, hogy azért, mert még akkor építették, amikor az emberek lovon poroszkáltak, s a dízelmotor feltalálásáig még évtizedeket kellett várni. Arról meg nem is beszélve, hogy a londoni metró építésének éveiben egész Angliában kábé annyi ember élhetett, mint mondjuk Bukarestben napjainkban. Hogy nagyjából el tudjátok helyezni magatokban, az angolok akkor nyomatták a metrójukat, amikor nálunk az első vasútvonal mindössze három éves volt. Persze azóta mi is felavattunk még vagy húsz vonalat (igaz, ebből mára csak tíz maradt, mert a többit elloptuk), de igen: döngetjük a mellünket, hogy a metrónak nevezett versenyszámban lazán a seggükre verünk, világos.

A következő faszság. Dicsekszünk a Fogarasi havasokon átvezető úttal meg a másik hasonló szarsággal. Olyan ez, mint amikor az elmaradott országok polgárai irtó dörzsöltnek képzelik magukat attól, hogy csak vezetékes telefonjuk van, hiszen a vak is látja, hogy a drótot még arra is fel lehet használni, hogy a savanyúságot rejtő befőttesüvegek száját bekötözzük vele. A mobilos csávók meg csak néznek ostobán a bekötözetlen savanyúságos üvegeikkel, miközben a savanyúkáposzta leve felforr, ők meg tehetetlenül sírdogálnak a hordó mellett.

Ezek ott a Gândul-nál tényleg azt hiszik, hogy külföldön csak azért nem építenek hegyeket átszelő utakat, mert arrafelé csupa hülye lakik. A szegény angolok és németek kurvára szeretnék feltolni a talicskájukat kétezer méter magasba, aztán onnan szépen leereszkedni vele, de sajnos nincs meg hozzá a szükséges technológiájuk. Ami meg az alagutakat illeti, a tekintélyes honlap szerkesztői szerint minden bizonnyal olyan kretén találmány, amelynek kizárólag az a rejtett célja, hogy megakadályozza az embereket a haza gyönyörű tájainak megcsodálásban. Nem, alagutak nem kellenek, hiszen ezekkel lehetetlenné válna a lakótelepi garázsokban sufnituningolt autók kuplungszagának élvezete a hajmeresztő kanyarokban, nem tudna senki igazi bohém módjára az útmenti szakadékokba hugyozni, arról meg nem is beszélve, hogy akkor hogy készülnének azok a művészi fotók, amiket kipakolnak a Facebookra.

Aztán figyu! A civilizált oszágokban az alkohol bizony drága. És nem csak azért, mert neked rosszat tesz, hanem mert az egész társadalomra negatív hatással van. Pláne arra a társadalomra, amelyikbe folyton belébotlasz, miután sokat ittál abból a híresen olcsó sörből. Nos, ezek miatt a civilizált világban az alkoholt (mint luxuscikket) bizony keményen megadóztatják, ami teljesen normális. Mekkora egy orbitális parasztság az olcsó sörrel dicsekedni egy olyan országban, ahol a felnőtt lakosság 10 százaléka alkoholista! Hát akkora, mint amekkora parasztok azok ott, a Gândul-nál.

Szó mi szó, itt most egy olyan káros szenvedélyre építenek, ami tipikusan angol. Ó igen, az angolokkal kapcsolatos előítéletek… Részegesek, kizárólag krumplit esznek hallal és rondák a nőik (lásd még a Kate-es posztereket, ugyancsak a Gândul-nál). Mindezekkel szemben (és itt egy olyan, velejéig hazug önáltatás következik, amivel oly gyakran találkozunk), szóval mindezekkel szemben a mi nőink a legszebbek a világon. Ahogy az egyik kolléga mondja erre: Mi van, bazmeg, tényleg sorra nyertük a Miss World szépségkirálynő-választásokat, csak mi nem tudunk róla? Vagy volt legalább valami dobogós helyezésünk? Nem?! Akkor pofa súlyba, és nézzük csak, hogy állank ezen a téren az angolok: a stabil második hely Venezuela után (a britek öt fődíjat hoztak el eddig, a venezuelaiak hatot, és ott TÉNYLEG szépek a nők). Ötöt, ti lúzer román testvéreim! Eddig öt alkalaommal kiáltottak ki angol csajt a világ legszebb nőjének. És hány románt? Egyet se. Nullát. Lófaszt.

Na, tudjátok mit? Szopjátok ti le a drága Romániátokat! Ami engem illet, sokkal könnyebben elviselném a tudatot, hogy egy rakás szar vagyunk, ha a hozzátok hasonló ütődöttek nem bizonygatnák úton-útfélen, hogy milyen különlegesek vagyunk valójában. De nem, ti folyton ezen rugóztok és ettől én folyamatosan szarul érzem magam. És folyton felteszem magamnak a kérdést: hogy a picsába tudnám lecserélni az állampolgárságom? Angol akarok lenni. Feláldozom magam. Csúnya nők között akarok élni, folyton szemerkélő esőben, drága sört inni, nélkülözni a szép utakat, és igen, szardíniaként akarok összezsúfolódni abban a szar metróban. Ja, ezt szeretném, amilyen hülye vagyok. Ti viszont maradjatok itt és legyetek továbbra is okosak, szépek és boldogok. Sok sikert!

Utóirat: igen, még a bolgároknál is trágyábbak vagyunk. Sokkalta trágyábbak. Ha nem hiszitek, nézzétek meg azokat a paródiákat, amiket ők készítettek válaszként az angoloknak. Ott van humor – ez a legnagyobb különbség. Itt egy példa: