Népszavazás Romániában

Tíz nap múlva (öt éven belül másodszor) ismét rendhagyó népszavazásra kerül sor Romániában. Első megközelítésre azt mondhatjuk, hogy a tét nem kicsi: a közel 18 és fél millió választásra jogosult állampolgár arról dönt(het), hogy végleg meneszti-e az ország nyolc és fél éve hivatalban levő köztársasági elnökét.

Băsescu elnöknek nem új a helyzet: Öt évvel ezelőtt egyszer már felfüggesztette a politikai paletta túloldaláról megválasztott parlament, de az akkori (2007 májusi) népszavazáson a megjelent választók 74%-a szembeszállt a törvényhozás akaratával, s az elnök (mindössze egy hónapnyi távollét után) visszaköltözhetett a rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotába. Ezt követően 2009 késő őszén újraválasztották.

Nincs most sem idő, sem szándék részletesen elemezni a romániai belpolitika finomságait, ezért elégedjünk meg egy zanzával: a jelenlegi (Victor Ponta miniszterelnök nevével fémjelzett) kormány és az elnök közötti konfliktus sokrétű, de alapjaiban mindkét fél szereti ideológiai gyökerekkel magyarázni, pedig semmi másról nem szól, mint arról, hogy ki szeletelheti tovább az egyre fogyatkozó tortát: Băsescu (akinél szórakoztatóbb vezetője – Berlusconi sajnálatos távozása után – ma már talán csak Venezuelának van) a középjobb demokrata-liberális párthoz tartozik (az Európai Néppárt tagja), míg a jelenlegi végrehajtó hatalom (Pontáék) az ennél sokszínűbb, de inkább balközép, gyakorlatilag alig másfél éve létező Szociálliberális Unió égisze alatt kormányoznak (az Unió szocdemekből, nemzeti liberálisokból és – nyomokban – konzervatívnak nevezett politikai entitásokból áll).

A kormány és az elnöki hivatal közötti marakodás az utóbbi hónapokban már jócskán túllépte a nevetségesség határát. A román belpolitikai balhé (amely mesteri módon ötvözi a balkáni típusú közéleti leszámolásokat a néha már-már bájosnak is nevezhető latinos temperamentummal, humorral és könnyedséggel) minden napra tartogatott valami szaftos hírt: hol a miniszterelnök plágiumügyétől volt hangos a sajtó, hol az elnök körüli korrupciós seftektől. A két fél ott rúgott egymás alá, ahol csak tudott. A legutóbbi (inkább szimbolikus, de annál szórakoztatóbb) gumicsont az volt, hogy ki képviselheti Romániát a brüsszeli Európa Tanács ülésein: az elnök vagy a kormányfő? Persze mindkét fél magának vindikálta a jogot, aztán volt móka, kacagás vastagon.

A romániai konteósok természetesen összeesküvést szimatolnak; szerintük a két fél már régesrégen lepacsizott egymással a háttérben, de a népnek (kenyér híján) kell a cirkusz. Nem tisztem állást foglalni a témában, de az mindenesetre érdekes, hogy a kormányoldalhoz tartozó ideiglenes köztársasági elnök (elvileg Băsescu egyik esküdt ellensége) a napokban erősítette meg: a július 29-i népszavazás érvényességéhez az kell, hogy a szavazati joggal rendelkező polgárok legalább 50%-a (plusz egy fő) megjelenjen az urnák előtt és kinyilvánítsa akaratát. 2007-ben nem volt ilyen küszöb. A nyár közepén vagyunk, s személy szerint igencsak kevéssé valószínűsítem, hogy minimum 9 millió 150 ezer ember elballag majd a legközelebbi szavazófülkébe arról dönteni, hogy a hátralevő szűk másfél évben a jelenlegi, vagy egy új arc írja alá a nemzetközi egyezményeket (Băsescu a második periódusát tölti, harmadszor már sem így, sem úgy nem választható meg).

Mindenesetre a kormányoldal rákapcsolt: a napokban ezek a szórólapok jelentek meg a romániai postaládákban, minden rosszat felróva Băsescunak, ami csak elképzelhető (az esetleges magyarországi áthallásokat kéretik most nem figyelembe venni!). Az IMF tárgyalódelegációja (akik júliusban kellett volna Bukarestbe látogassanak egy újabb megbeszéléssorozatra) kijelentette, hogy inkább megvárják a népszavazás eredményét.

Romániában (is) az elmúlt évtizedek egyik legforróbb és legszárazabb nyara tombol; aki teheti, vízparton ül, hideg italokat fogyaszt, de legalábbis behúzott függönyök mögött számolgatja a nyolcvanezer forintnyi nettó átlagbért. Popescu urat, az átlagrománt nem igazán érintik meg az ilyen nagypolitikai finomságok; ő inkább arról ábrándozik, hogy (azon kétmillió nemzettársához hasonlóan, aki ezt már megtette) külföldre távozik.

A szerző tippje:

Hármat teszek egy ellen, hogy a részvételi arány július 29-én még akkor sem fogja elérni az ötven százalékot, ha (a népszavazásról szóló törvény legújabb módosítás szerint) mindenki ott szavaz, ahol akar (!). Arról, hogy milyen módszerrel fogják kiküszöbölni a többes voksokat, per pillanat csak találgatások vannak, illetve a különféle médiumokban rendre felbukkanó közszolgálati hirdetések, amelyek börtönnel fenyegetik azt, aki egynél többször adja le szavazatát.

Ha van kedvetek, a kommentek között tippeljétek meg, hogy hány százalék lesz a részvételi arány, illetve, hogy ezek közül hányan szavaznak igennel Băsescu elnök végleges távozására. Értékes ajándékokat nem tudok ígérni, de a dicsőség megfizethetetlen.

Az én tippem: 38% részvétel, ezek 62%-a az elnök menesztése mellett foglal állást, de a népszavazás érvénytelen és eredménytelen lesz.

6 hozzászólás

 2. tiboru — 2012-07-29 08:14 

 3. tiboru — 2012-07-30 00:36 

Nos, a legfrissebb számok azt mutatják, hogy a részvétel 45,92%-os volt, vagyis abban igazam lett, hogy az elnök marad a hivatalában.

 4. tiboru — 2012-07-30 00:40 

A legtöbben Olt és Mehedinti megyében mentek el véleményt nyilvánítani (74,71%, illetve 70,46%), a legkevesebben pedig Hargitában és Kovásznában (11,76, illetve 20,61%).

Ez – enyhe túlzással – azt jelenti, hogy a Székelyföld, illetve (a többi megyei eredményt is figyelembe véve) Erdély döntötte el, hogy Basescu maradjon…

 5. tiboru — 2012-07-30 01:08 

Viszont (az exit poll szerint) a megjelentek 80%-a Basescu ellen szavazott.

Mondjuk a hajukra kenhetik.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.