Tigrisek a Szentséges Szigeten

A világ teaivó felének biztosan ismerősen cseng a „ceyloni” jelző. Az utóbbi évtizedekben az indiai partoktól alig 30 kilométerre délkeletre, az óceánban elterülő ország (melynek hivatalos neve 1972 óta a szanszkrit nyelven Szentséges Szigetet jelentő Srí Lanka) nemcsak kiváló teájával, hanem a  fegyveres függetlenségi harcot folytató szakadárjaival, a tamilokkal is a hírek középpontjába kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az orosz haderőreform

Az elmúlt napokban minden médiumból a dél-oszét háború ömlött a tisztelt fogyasztók fülébe-szemébe. Most is egy kapcsolódó témáról, az oroszok haderőreformjáról közlünk egy rövidke posztot, abban bízva, hogy szakértőink, akik eddig is fényesen bizonyítottak, erről is megmondják a véleményüket.

Rajta hát! Lehet, Putyin tanácsadói is olvassák a Hírsarkot, s itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy direkt üzenjetek Vologyának!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rakéták a Királyhegyen?

Alig szálltak el a buborékok a Barack Obama megválasztását ünneplő demokrata párti mulatságok pezsgőspoharaiból, a frissiben megválasztott, de hivatalát csak januárban elfoglaló amerikai elnök máris szembesülni kénytelen a Bush-kományzat egyik legellentmondásosabb európai döntésének következményeivel: Dimitrij Medvegyev orosz elnök bejelentette: az öreg kontinensre telepíteni tervezett amerikai rakétapajzs ellensúlyozása érdekében rövid hatótávolságú rakéták hadrendbe állítását tervezi a kalinyingrádi körzetben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az amerikai rakétapajzs

Amióta a hadszínterek háromdimenzióssá váltak, a szak-fegyvernemek illetékeseit két kínzó alapkérdés foglalkoztatja: hogyan lehet a levegőből váratlan csapást mérni az ellenségre, illetve (ezzel párhuzamosan) hogyan lehet a másik oldal hasonló próbálkozásait megelőzni. A probléma nagyjából száz éves, a versenyfutás folytatódik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

CIA – civil a pályán

Ha a rendszeres hírfogyasztók körében egy globális közvéleménykutatást végeznénk azzal a kéréssel, hogy nevezzék meg a legismertebb hárombetűs szervezetet, az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (a Central Intelligence Agency) rövidítése minden bizonnyal ott lenne az első öt között. Noha egyetlen titkosszolgálat sem örül maradéktalanul a publicitásnak, a CIA-nek fel kell arra készülnie, hogy az elkövetkezendő hetekben-hónapokban a fokozott hazai (és nemzetközi) közérdeklődés célkeresztjébe kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tienanmen, a véres tér

1989. június harmadikán a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek 27. és 28. Hadseregéhez tartozó elitalakulatok (ejtőernyősök és páncélosok) megtámadják a pekingi Mennyei Béke terén akkor már az ötvenedik napja táborozó, demokráciát, piacgazdaságot és többpártrendszert követelő (főleg egyetemistákból álló) civil csoportokat. A katonák (majd az őket villámgyorsan követő köztisztaságiak) gyors és alapos munkát végeztek: 24 óra elteltével a Tienanmen-téren már vértócsák sem voltak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Aranytemplom ostroma

Amikor 1984. június harmadikán Indira Gandhi indiai miniszterelnök hosszas tépelődés után utasítást ad a hadsereg elit alakulatainak és elrendeli a szikhek legfontosabb vallási központja, az amritszári Aranytemplom katonai erővel történő megrohamozását, még nem tudja, hogy döntésével egyúttal meghozta saját halálos ítéletét is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Oradour, a mártírfalu

A szövetségesek normandiai partraszállása után négy nappal a Das Reich nevet viselő Waffen-SS páncélos hadosztályhoz tartozó kétszáz német katona körülzárja a közép-franciaországi Oradour-sur-Glane települést, és 644 lakóját (társadalmi státuszra, nemre és életkorra való tekintet nélkül) kivégzik, az épületeket felgyújtják. A falu teljes, az események időpontjában jelenlévő lakosságából mindössze öten menekültek meg, holtnak tettetve magukat.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A forró drót története

Kevés olyan távközlési berendezés van a világon, amelyről a hidegháború évtizedeiben annyi szó esett volna, mint a Moszkva és Washington között kiépített speciális távíró-, később telefonvonal. A szerkezet elsődleges célja a végzetes, nukleáris katasztrófát okozó félreértések valószínűségének minimálisra csökkentése volt, közvetlen és valós idejű kapcsolatfelvétel útján.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az iráni Forradalmi Gárda

A 2009 júniusában meglehetősen homályos körülmények között lezajlott iráni elnökválasztást elemző kül- és biztonságpolitikai szakértők az őket jóslásra felszólító újságírók kérdései elől sokszor azzal a mondattal próbáltak kitérni, hogy „nem tudjuk, hová áll és mit tesz majd a Forradalmi Gárda”. A perzsa állam második (valódi befolyását tekintve talán első) hadserege ismét király- (vagy inkább elnök-) csináló szerepben tetszeleghet. Lássuk tehát röviden: kik is ők és mit akarnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A szrebrenicai mészárlás

A közvetlen szomszédságunkban a múlt század kilencvenes éveiben lezajlott délszláv háborúk számos kisebb-nagyobb aspektusa alkalmas arra, hogy a katonai akadémiákon és a jogi fakultások hadijoggal foglalkozó tanszékein konkrét példaként szerepeljen a „mit nem szabad tenni fegyveres konfliktus esetén” tematikájú szemináriumokon. Egy kelet-boszniai kisváros nevével fémjelzett 1995-ös eseménysorozat felidézése azonban messze túlmutat a pedagógiai megfontolásokon: Szrebrenicában akkor olyasmi történt, ami Európában a második világháború óta példa nélkül áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Incidens a Tonkini-öbölben

A történelem során a nagyhatalmak hadseregei és titkosszolgálatai sohasem haboztak olyan piszkos trükköket is bevetni, amelyeken keresztül érdekeiknek megfelelően befolyásolhatták politikusaikat vagy akár a nemzeti és nemzetközi közvéleményt. A 45 évvel ezelőtt a Vietnám észak-keleti partjainál elterülő Tonkini-öbölben lezajlott események (amelyekre hivatkozva az USA kiterjesztette és fokozta fegyveres jelenlétét a délkelet-ázsiai országban) a fenti tétel iskolapéldájának is tekinthetők.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A moszkvai puccs

1991. augusztus 19-én, helyi idő szerint reggel hét órakor – miközben Budapesten a másnapi tűzijáték lázas előkészületei folytak – a moszkvai állami rádió és televízió megszakította adását. A komor hangú és arcú bemondók a kiadott műsortól eltérően egy hivatalos közlemény olvastak be, amely még a politikai botfülűek számára is nyilvánvalóvá tette, hogy a szovjet fővárosban olyasmi készül, amihez évtizedek óta a Vasfüggönyön innenső oldalán nem igazán szokhattak hozzá az emberek: nyílt és deklarált államcsíny.

Moldova: merre tovább?

2009 tavaszának külpolitikai hírei között rendre felbukkantak a Moldováról szólók. Az Ukrajna és Románia közé szorult, Dunántúl nagyságú, három és fél millió lakossal rendelkező államot sokan és sokszor „második avagy Kis-Romániának” nevezik, figyelemmel a két ország közös történelemére, kultúrájára, továbbá a népesség mintegy 80 százalékát kitevő, gyakorlatilag a román nyelv egyik tájszólását beszélő moldovánokra.

MI6 – Őfelsége hírszerzése

Egyetlen hírszerző sem örül a publicitásnak, hiszen ezt a munkát csak rejtett módon, leplezett körülmények között lehet eredményesen végezni. Egyetlen kivételt ismerünk, aki azért erősíti a szabályt, mert kitalált személy: James Bond. Munkaadója, a brit Secret Intelligence Service (egykori nevén az MI-6) azonban nagyon is valóságos szervezet; olyannyira valóságos, hogy 2009-ben ünnepli századik születésnapját.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy becsapott nemzet: a kurdok

Önmagában az a tény, hogy egy ország államhatárain belül egy (vagy akár több) kisebbségi népcsoport él, még nem jelent feltétlenül biztonsági kockázatot. A komolyabb gondok ott és akkor kezdődhetnek, amikor a többségiek még az (anyaország nálküli)  kisebbség létezését is megkérdőjelezik. És ha mindez  egy olyan, alig 90 éves határokkal rendelkező területen történik, mint a török-szír-iraki-iráni határvidék, a probléma kézzelfoghatóvá válik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Észak-Korea: a torz falanszter

Korea a Föld utolsó, ideológiai alapon kettéosztott országa, illetve nemzete. Északon a közép-kelet-európai ötvenes éveket is messze meghaladó mértékű kommunista diktatúra, éhínség, állami terror, míg délen egy kapitalista gazdasági csoda utóéletének vagyunk szemtanúi, megtűzdelve a politikai elitről rendszeresen kiderülő korrupciós történetekkel és tízezres diáktüntetésekkel. Mai írásunkban Északot vesszük szemügyre.

A Fehér Ház

Kevés olyan emblematikus kormányzati épület van a világon, amely a köznyelvben annyira egybeforrt volna a benne lakó és dolgozó politikussal, illetve a mögötte tornyosuló államhatalommal, mint a washingtoni Fehér Ház. A kicsit közhelyesen (de egy csöppet sem túlzóan) a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott amerikai elnök lakó- és munkahelye egyike a Föld legismertebb hivatalainak.

India-Pakisztán: a rossz szomszéd

2008. novemberének összehangolt mumbai terrotámadásait és túszejtéseit követően (melyeknek legalább 230 halálos áldozatuk és több, mint 400 sebesültjük volt) a közfigyelem ismét az Indiai-félsziget hindu-muzulmán szembenállására irányult. Az ellenségeskedés és a gyűlölet gyökerei a gyarmati múltban keresendők.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Guernica, a fogalommá lett város

Védtelen, békés települések ellen fegyveres támadást végrehajtani soha, semmilyen hadikultúrában nem tartozott (nem tartozhatott) a méltányolható katonai erények közé. Bő hét évtizeddel ezelőtt egy baszk kisváros a spanyol polgárháború talán legszégyenteljesebb harci cselekményének volt az elszenvedője, pedig a Franco-féle nacionalisták és a velük szemben álló republikánusok közel három éven keresztül válogatott kegyetlenségekkel, módszeresen aprították egymást.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….