Tigrisek a Szentséges Szigeten

A világ teaivó felének biztosan ismerősen cseng a „ceyloni” jelző. Az utóbbi évtizedekben az indiai partoktól alig 30 kilométerre délkeletre, az óceánban elterülő ország (melynek hivatalos neve 1972 óta a szanszkrit nyelven Szentséges Szigetet jelentő Srí Lanka) nemcsak kiváló teájával, hanem a  fegyveres függetlenségi harcot folytató szakadárjaival, a tamilokkal is a hírek középpontjába kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az orosz haderőreform

Az elmúlt napokban minden médiumból a dél-oszét háború ömlött a tisztelt fogyasztók fülébe-szemébe. Most is egy kapcsolódó témáról, az oroszok haderőreformjáról közlünk egy rövidke posztot, abban bízva, hogy szakértőink, akik eddig is fényesen bizonyítottak, erről is megmondják a véleményüket.

Rajta hát! Lehet, Putyin tanácsadói is olvassák a Hírsarkot, s itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy direkt üzenjetek Vologyának!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rakéták a Királyhegyen?

Alig szálltak el a buborékok a Barack Obama megválasztását ünneplő demokrata párti mulatságok pezsgőspoharaiból, a frissiben megválasztott, de hivatalát csak januárban elfoglaló amerikai elnök máris szembesülni kénytelen a Bush-kományzat egyik legellentmondásosabb európai döntésének következményeivel: Dimitrij Medvegyev orosz elnök bejelentette: az öreg kontinensre telepíteni tervezett amerikai rakétapajzs ellensúlyozása érdekében rövid hatótávolságú rakéták hadrendbe állítását tervezi a kalinyingrádi körzetben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az amerikai rakétapajzs

Amióta a hadszínterek háromdimenzióssá váltak, a szak-fegyvernemek illetékeseit két kínzó alapkérdés foglalkoztatja: hogyan lehet a levegőből váratlan csapást mérni az ellenségre, illetve (ezzel párhuzamosan) hogyan lehet a másik oldal hasonló próbálkozásait megelőzni. A probléma nagyjából száz éves, a versenyfutás folytatódik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

CIA – civil a pályán

Ha a rendszeres hírfogyasztók körében egy globális közvéleménykutatást végeznénk azzal a kéréssel, hogy nevezzék meg a legismertebb hárombetűs szervezetet, az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (a Central Intelligence Agency) rövidítése minden bizonnyal ott lenne az első öt között. Noha egyetlen titkosszolgálat sem örül maradéktalanul a publicitásnak, a CIA-nek fel kell arra készülnie, hogy az elkövetkezendő hetekben-hónapokban a fokozott hazai (és nemzetközi) közérdeklődés célkeresztjébe kerül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az iráni Forradalmi Gárda

A 2009 júniusában meglehetősen homályos körülmények között lezajlott iráni elnökválasztást elemző kül- és biztonságpolitikai szakértők az őket jóslásra felszólító újságírók kérdései elől sokszor azzal a mondattal próbáltak kitérni, hogy „nem tudjuk, hová áll és mit tesz majd a Forradalmi Gárda”. A perzsa állam második (valódi befolyását tekintve talán első) hadserege ismét király- (vagy inkább elnök-) csináló szerepben tetszeleghet. Lássuk tehát röviden: kik is ők és mit akarnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Moldova: merre tovább?

2009 tavaszának külpolitikai hírei között rendre felbukkantak a Moldováról szólók. Az Ukrajna és Románia közé szorult, Dunántúl nagyságú, három és fél millió lakossal rendelkező államot sokan és sokszor „második avagy Kis-Romániának” nevezik, figyelemmel a két ország közös történelemére, kultúrájára, továbbá a népesség mintegy 80 százalékát kitevő, gyakorlatilag a román nyelv egyik tájszólását beszélő moldovánokra.

India-Pakisztán: a rossz szomszéd

2008. novemberének összehangolt mumbai terrotámadásait és túszejtéseit követően (melyeknek legalább 230 halálos áldozatuk és több, mint 400 sebesültjük volt) a közfigyelem ismét az Indiai-félsziget hindu-muzulmán szembenállására irányult. Az ellenségeskedés és a gyűlölet gyökerei a gyarmati múltban keresendők.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az új francia hadsereg

Nagybócsai Sárközy Miklós Pál István, állandóra bejelentett párizsi lakos (vagy ahogyan a világ közvéleménye egy kicsit jobban ismeri: Nicolas Sarkozy) felvázolta elképzeléseit a francia haderőreformról. A változások egyik legnagyobb erkölcsi vesztesének az idén 177 éves Idegenlégió tűnik, hiszen elveszíteni látszik eddigi kivételezett helyzetét. Szokásunkhoz híven kapirgáljuk meg egy kicsit a felszínt és nézzük, nagy vonalakban milyennek is képzelik az Élysée palotában a gall fegyveres erők jövőjét.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Afganisztán – 20 év múlva

Húsz évvel ezelőtt, egy szerdai napon, 1989. február 15-én a Vörös Hadsereg mintegy 1500 főből és 470 katonai járműből álló utolsó menetoszlopa átdübörög az Amu-darja határfolyón átívelő (és álságosan a „Barátság” nevet viselő) közúti hídon. A világsajtó összesereglett képviselői előtt délelőtt 10 órakor Borisz Vszevolodovics Gromov vezérezredes, a 40. Hadsereg főparancsnoka utolsóként, gyalog hagyja el Afganisztánt, véget vetve egy közel tíz évig tartó, s a nyugati katonai szakértők által – szovjet szempontból – eleve esélytelennek bélyegzett háborúnak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A stratégiai mák

Úgy tűnik, a 19. századi kínai események után egy másik helyi háborúban is komoly szerepet kap az a növény, amely a Papaver somniferum tudományos nevet kapta, de amit közönségesen csak kerti máknak nevezünk. A növény bizonyos fajtáinak gubójából kinyerhető ópium, illetve a továbbfinomított végtermék, a heroin eladásából származó nyereség jelenti az afgán hegyek között harcoló tálibok legnagyobb anyagi támaszát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….