Vitaposzt: Határon Túli Magyarok Pártja

Nagyjából fél éve röppent fel a hír (először az erdélyi, majd az anyaországi sajtóban), mely szerint a 2014-es magyarországi választásokon történő indulási céllal be kellene jegyeztetni egy olyan politikai pártot, amely kifejezetten a határon túli magyarok érdekképviseletét lenne hivatott a zászlójára tűzni. A hírrel (erdélyi és budapesti újságírók egyaránt) még Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét is megfrusztrálták, de ő (túl azon, hogy kicsit feszengve elismerte: a dologról tényleg „beszélgettek”) kitérő választ adott: pártja per pillanat az idén decemberben esedékes bukaresti parlamenti választásokra összpontosít.

Mai vitaposztunkban ezt a témát járjuk körül egy kicsit.

Sokan a szokatlanul magas hőmérsékleteket produkáló nyári kánikulára fogták a HTMP (Határon Túli Magyarok Pártja – munkanév; fogalmam sincs, mi lesz a neve, már ha lesz egyáltalán) létrejöttéről szóló híreszteléseket, amelyek pár napig keringtek a kárpát-medencei forró levegőben, majd (számomra elég furcsa módon) a közbeszéd és a sajtó hirtelen dobta a témát. Annak elemzése, hogy ez miért történt így, egy teljes konteóposztot is megérdemelne, de ennek még nincs itt az ideje. Most foglalkozzunk egy kicsit az alapötlettel, ennek életképességével, a HTMP lehetséges célközönségével. Hangsúlyozom: nem áhítozom politológusi babérokra, tudományos alaposságot és teljességet senki ne várjon tőlem. Mindössze egy, a határon túl született, de immáron 25 éve kizárólagos magyar állampolgársággal rendelkező és idehaza adót fizető szavazópolgár tesz fel pár (részben valódi, részben költői) kérdést, s nem titkolt szándékom, hogy vitára (legalábbis hozzászólásra) ingereljelek benneteket.

No, akkor vágjunk bele.

1.) A jogszabályi háttér

Ahhoz, hogy a HTMP-ről beszélgessünk, először is át kell ismételnünk pár olyan tételt, fel kell elevenítenünk néhány tényt, amelyek a 2010-es kormányváltás, illetve az Alaptörvény hatályosulása óta megkerülhetetlenek. Előre is elnézést azon olvasóinktól, akik ezekkel tisztában vannak, de gondoljunk azokra is, aki talán nem értesültek az elmúlt két év ilyen típusú változásairól. És azt sem hallgathatjuk el, hogy cikkünk a jelenlegi állapotot rögzíti, de az elmúlt két és fél év jogalkotási tempóját és történéseit áttekintve semmi nem garantálja, hogy a hivatkozott törvényi előírások holnap még mindig hatályosak lesznek, s nem születik helyettük egy 180 fokos fordulatú új jogszabály, akár visszamenőleges hatállyal.

1.1.) A legelső ilyen változás a jelenlegi államhatárokon túl, nem magyar állampolgárként született, de magyar nemzetiségű, magyar identitással, szociokulturális háttérrel, stb.-vel rendelkező nemzettársaink (mindközönségesen: a határon túli magyarok) számára lehetővé tett (úgynevezett könnyített) honosítási eljárási rend bevezetése Ennek – nagyon leegyszerűsített – lényege az, hogy a történelmi Magyarország területén született magyarok és ezek leszármazottai gyakorlatilag egy adatlap kitöltésével és néminemű okmányok másolatának csatolásával pár hónap alatt megkapják a magyar állampolgárságot anélkül, hogy a jelenlegi Magyarország területére költöznének. Vagyis ott maradhatnak, ahol eddig (ők és őseik) éltek, Csíkszeredától Munkácson és Dunaszerdahelyen keresztül Nagybecskerekig, megtarthatják eredeti állampolgárságukat, de fiókjukban (esetleg zsebükben vagy a matrac alatt) már a magyar útlevél is ott lapul.

Friss honfitársaink számáról nincsenek pontos adataim, de nem tévedhetek túl sokat, ha azt mondom, hogy Magyarországnak per pillanat úgy 250 ezer olyan állampolgára van, akik két évvel ezelőtt még nem voltak azok, s egyes (kormányközeli forrásoktól származó, ezért jócskán túlzottnak minősülő) becslések szerint 2014 tavaszára számuk megközelítheti majd az egymilliót.

1.2.) A másik nagy változáscsoportot a választási törvény módosulásai jelentik. Most nem foglalkozunk a választókerületek határainak megváltoztatásával, az országgyűlési képviselők számának jelentős csökkentésével, a választási névjegyzékkel kapcsolatos regisztrációs kötelezettséggel (ez utóbbi jelen poszt megjelenéséig nem lefutott téma), a jelöltté válás feltételeinek gyökeres változtatásával, a kampánypénzekkel kapcsolatos előírásokkal, s a többivel sem. Nem, most csak arra emlékeztetem a tisztelt olvasót, hogy (ellentétben az eddigi szabályozással) 2014-ben minden magyar állampolgár szavazhat, függetlenül attól, hogy állandó lakhelye idehaza van-e, avagy külföldön. Ad absurdum olyanok is szavazhatnak, akik életükben nem jártak az óhazában.

A határon túli magyaroknak azonban (az itthoniakkal ellentétben) csak egy szavazatuk van, vagyis kizárólag (párt)listára voksolhatnak, egyéni képviselőjelöltekre nem.

1.3.) A választási törvény szerint a választásokon csak bíróság által bejegyzett párt indulhat, pártot viszont már 10 (tíz) magyar állampolgár alapíthat. A választáson induló pártot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) regisztrálja.

1.4.) Listára (amely már csak országos lesz, a területi megszűnik) csak olyan párt kerülhet, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan tud jelöltet állítani. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. Magyarán: kell legalább 27 jelölt, s minimum 27 ezer ajánlószelvény, ezek viszont (mivel az ajánlás és a jelölti státusz egyaránt lakhelyhez kötött) csak olyan polgároktól jöhetnek, akik Magyarországon is laknak – legalábbis ide vannak bejelentve. Az életvitelszerű itt-tartózkodást szerintem nagyon macerás lenne vizsgálni, de – ha a megfelelő akarat megvan hozzá – persze nem lehetetlen.

Nagyjából így néz ki tehát a háttér, amire egy esetleges HTMP támaszkodhat. És ha figyelembe vesszük, hogy egy párt jogerős magyarországi bejegyzéséhez (szakértők szerint) minimum 10-12 hónap szükséges, legeslegkésőbb 2013 kora tavaszán ezt a folyamatot el kell indítani.

2.) Kik hoznák létre?

A következőkben megnézzük, hogy mely külföldi szervezetek jöhetnek szóba alapítóként. Azaz nem is vesszük sorra őket, mert (legalábbis szerintem) egyetlen ilyen politikai entitás létezik, a többi határon túli magyar párt ilyen tekintetben (más-más okokból) nem rúg, nem rúghat labdába.

Bármennyire is hazabeszélésnek tűnik, az egyedüli esélyes ilyen szempontból az RMDSZ (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség), amely a másfél milliós erdélyi magyarság legerősebb politikai szervezeteként 23 éve állja a sarat, s rendre megszerzi a romániai össz-szavazatszám 6,5-7,5 százalékát, biztos bukaresti (és európai) parlamenti befutóként. Az RMDSZ görcsösen ragaszkodik a centrista önmeghatározáshoz, ugyanakkor az Európai Néppárt tagszervezeteként leginkább kereszténydemokrata húrokat penget, néminemű szociálliberális felhangokkal. Amióta jobbszéléről kiszakadt belőle a jelentéktelen támogatottságú Magyar Polgári Párt, illetve az (ugyancsak alig mérhető népszerűségű) Erdélyi Magyar Néppárt, a centrista jelleg (amit sokan pragmatizmusnak, a keményebben fogalmazók opportunizmusnak neveznek) méginkább megerősödött.

Az RMDSZ más okból is a legsanszosabb a HTMP alapítójának szerepére. Azt, hogy Erdély mindig is kiemelt helyet foglalt el az anyaország szívében-lelkében, nem hiszem, hogy különösebb bizonyításra szorulna, s ezt még felvidéki, kárpátaljai vagy vajdasági kötődésű olvasóink is elismerik.

Az, hogy a magyarországi közbeszédben és -gondolkodásban minden, jelenleg Romániához tartozó egykori magyar terület „Erdély”-nek minősül, külön posztot érdemelne, ezzel most nem foglalkozunk, noha temesváriként eleinte még próbálkoztam a tévhitek eloszlatásával.

Az RMDSZ azért is áll a HTMP létrehozása gyanúsítottainak első (ha nem egyetlen) helyén, mert az elmúlt 90 évben, amikor a szomszédos államokból származó magyar nemzetiségűek három nagy (Trianon, második világháború után, kilencvenes évek) és számos kisebb hullámban települtek át az anyaországba, az újonnan érkezettek 75-80%-a Romániából érkezett. Amint azt már említettem, nincsenek statisztikai adataim a 2010 óta állampolgárságot kapott külhoni magyarokról, de meglepne, ha ez a 75-80% nem lenne érvényes ebben az esetben is.

3.) Kik és hányan szavaznának rá?

Tehát az erdélyi párt(ok)nak már most van potenciális magyarországi bázisa, anélkül, hogy Kelemen Hunorék, Szász Jenőék vagy Toró T. Tiborék akár csak egyetlen mozdulatot tettek volna ennek érdekében. Ha a nyolcvanas évek második felétől számítjuk a legfrissebb „erdélyi nagyhullám” érkezését, nem tévedhetünk túl sokat, ha azt mondjuk, hogy Magyarország (legalább öt éve állandó belföldi lakhellyel rendelkező) jelenlegi polgárai között legalább 130-150 ezer olyan található, akik Romániában születtek. Ha ehhez hozzáadjuk az „első generációsokat” is, vagyis akik már itt születtek ugyan, de a szüleik Erdélyből jöttek, valamint azokat is, akik a második világháború után érkeztek gyermekként a menekült családjukkal s idősek ugyan, de még élnek, nos, ez a szám meghaladja a 170-180 ezret. Ezek 77-79%-a (vagyis kábé 136 ezer fő) tartozik a 18+ korosztályhoz, tehát (kevés kivétellel) aktív és passzív választójoggal egyaránt rendelkezik.

Ha tehát az a kérdés, hogy az RMDSZ bábáskodásával megszülető HTMP (egy magyarországi országos listához szükséges módon) fel tudná-e mutatni a dolgozatunk 1.4.) pontjában említett 27 jelöltet és a jelöltenkénti ezer ajánlószelvényt, azt kell mondanom, hogy igen, különösebb probléma nélkül.

Persze tudom, hogy erdélyi gyökerekkel rendelkező magyar állampolgárok eddig is fellelhetőek voltak a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, a DK vagy akár az LMP soraiban is, de gondoljunk most arra az 52%-ra, akik (a legfrissebb közvéleménykutatások szerint) nem tudnak olyan pártot említeni, amelyikre szívesen szavaznának. Nem látom, az arányok miért lennének mások az erdélyi származású magyarok körében, mint országosan.

Az alap-támogatás lehetősége adott tehát, vagyis szerény számításaim szerint ha egy ilyen párt indulna, jelölteket (és országos listát) nagy valószínűséggel tudna állítani – és most (még) nem beszéltünk a kampányról, illetve a párt ideológiájáról vagy programjáról.

Még nem említettem azokat, akik a Kárpát-medence más államaiból érkeztek ugyan, de (ilyen-olyan okokból) egyetlen őshazai pártot sem tartanak támogatásra-ajánlásra megfelelőnek. Vagy azokat az „őshonos” szavazókat, akiknek semmi közvetlen közül nincs ugyan a határon túliakhoz, de ezerféle személyes okból (vagy simán a programja miatt) szimpatizálnának ezzel a párttal.

Nem említettem továbbá a magyarországi nemzetiségieket, akiknek mindeddig nem jött össze, hogy saját, etnikai pártot juttassanak be a Parlamentbe. Igen, például a cigányok, akiket eddig minden nagy párt látszólag felkarolt ugyan, de aztán szartak a plebs fejére (a vezetőiket felkarolták persze, szolgálati kocsi, beosztások, titkárnők, alapítványi pénzek, stb., de róluk most inkább ne nyilatkozzunk). Szóval miért ne szavazhatnának a romák (és a magyarországi  svábok, bolgárok, szerbek, horvátok, románok, örmények, stb.) a HTMP-re? Választási program és egy kis politikai marketing kérdése az egész: ha a határon túli magyarok ügyén kívül felvállalják a hazai etnikai kisebbségek ügyét is (ebben az RMDSZ-nek 2014-ben pontosan negyedszázados rutinja lesz!), és ezt komolyan is gondolják, további többtízezres nagyságrendben számíthatnak voksokra.

És hozzájuk csapódhat még a legfrissebb párszázezer magyar állampolgár egy részének is a voksa, mert azt, hogy minden új polgár automatikusan a Fideszre fog szavazni, hálája jelenként a magyar útlevélért – ezt csak a nagyon hülye politológusok vagy a nagyon beszűkült agyú pártkatonák gondolhatják. Nem, nem szalad el velem a ló, megpróbálok realista lenni, de ettől a kategóriától szerintem így is lehet úgy 15-18%-nyi szavazatra számítani.

Oszthatunk-szorozhatunk, bevehetnénk még legalább három paramétert és öt szorzót, a harmadik pont alcímében megfogalmazott részkérdésre (Hányan szavaznának rá?) a válaszom azonban azonban összefoglalható egy bővített mondatban: véleményem szerint a HTMP-re a listás szavazatokból akár 240-260 ezer is jutna, ami (és most megintcsak találgatok, mert a majdani választói névjegyzéket megsaccolni is nehéz) akár 5,5-6 százalékra is elég lehet. Ha minden pöpecül megy tehát, a HTMP olyan képviseleti arányt is elérhet Magyarországon, mint amilyet az RMDSZ Romániában.

Ez nekem kábé úgy jött ki, hogy lesz mondjuk 10,5 millió polgára az országnak 2014-re. Ezek 77%-a (8,1 millió) rendelkezik választójoggal. A választásra jogosultak 60-65%-a regisztráltatja magát (ez 5,1 millió), akikből 4,4 millió el is megy szavazni.

És ha ráadásként még egy-két egyéni jelölt is befut (ne feledjük, ők nem kell feltétlenül határon túliak legyenek, csak vállalják a párt programját), máris ott van egy 10-12 fős frakció a 199 tagú Országgyűlésben.

Aki kétkedve fogadná már az alapötletet is (kvázi egy párt két országban, ha a HTMP-t az RMDSZ egyik szárnyának tekintjük), azoknak a figyelmébe ajánlom a Sinn Féin példáját, amelynek a dublini parlamentben is vannak képviselői (mindkét házban), a belfastiban is, sőt, a Westminsterbe is bejutottak öten, de nem tették le a királynőnek szóló esküt, ezért székük üres. Sőt, az ír radikális párt még az Európai Parlamentbe is küldött képviselőt az Egyesült Királyságból.

4.) Kinek lenne rossz?

Hát vegyük csak sorra.

4.1.) A Fidesz-KDNP elég morcos lenne a HTMP megalapítása miatt, hiszen Orbánék egyértelműen arra bazíroznak, hogy a határon túli magyarok kizárólag nekik lesznek hálásak az állampolgárságért, s hálájukat voksokban fogják kifejezni. A regisztráció körüli hercehurca, a külhoniak favorizálása (pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ők levélben is feliratkozhatnak a szavazólistára, míg az itthoniaknak kizárólag személyesen, esetleg kormányzati ügyfélkapun keresztül adódik csak ez a lehetőség). És legyünk őszinték: joggal dühönghetnének a fideszesek, hiszen alsó hangon is százezer olyan szavazatot veszítenek, amire joggal számíthattak.

4.2.) A szocialisták (és akkor most ide számítom a 2% körüli mutatókkal rendelkező Demokratikus Koalíciót is) se tapsikolnának örömükben, elvégre ők meg azokat a szavazatokat veszíthetik a HTMP miatt, amelyeket a Fideszben csalódott, de a Jobbikra vagy az LMP-re voksolni nem akaró polgárok esetleg Mesterházyékra (vagy Gyurcsányékra) adtak volna. Ráadásul az új párt programjának esetleges szociális érzékenysége külön csábítást jelentjet a baloldali szavazók egy része számára.

4.3.) A Jobbik kifejezetten dühöngene, elvégre eddig önmagukat tartották a határon túli magyarok ügyének egyedüli – és valódi – letéteményesének. Vonáék bárkit lekommunistázhatnak, lezsidózhatnak, lecigányozhatnak és lekozmopolitázhatnak, de azzal igazából nem fognak tudni vitatkozni, hogy a külhoni magyarokhoz, illetve az ilyen gyökerekkel rendelkező belföldi polgárokhoz a legközelebb egy HTMP áll. Egy gyergyói, kolozsvári vagy csíkcsicsói lakhellyel rendelkező magyar választó arcába nem vághatják oda, hogy „te ne ugrálj, mert nem tudod, miről szól a kisebbségi lét!”

4.4.) Az LMP azon proteszt-szavazóit veszítheti el, akiknek elegük van a nagy pártokból, mindegyik opcióban csalódtak már, a Jobbik viszont túl szélsőséges nekik.

5.) És kinek lenne jó?

Hát… igazából egyik létező hazai pártnak sem.

Na, kedves olvasó, hát ezért nem túl valószínű, hogy a HTMP megalakul; a magyarországi pártok (függetlenül színüktől, ideológiájuktól vagy programjuktól) nagyszerűen össze tudnak zárni, ha azt kell megakadályozniuk, hogy új, érdemi szereplő is helyet kérjen a Kossuth téri legnagyobb épületben. Ha Kelemen Hunorék (vagy bárki más) mégis belevágna a HTMP megszervezésébe és bejegyeztetésébe, készüljön fel a legmocskosabb, legundorítóbb és legkíméletlenebb ellenállásra, ami csak elképzelhető.

De pont ezért lenne szép feladat, nem? Ha magyarországi politikusok rendre átjárnak Erdélybe észt osztani és korteskedni, miért ne jöhetnének erdélyi magyar politikusok Magyarországra ugyanezt csinálni? Elvégre vagy tényleg egy nemzet vagyunk, vagy mi a szösz?!

Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Engedjétek szabadon a fantáziátokat, vitatkozzunk, beszélgessünk és találgassunk. Aztán pár hónap múlva meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. Pár topikot szándékosan nem érintettem (a HTMP lehetséges programja, magyarországi és romániai szövetségesei, a hivatalos Románia reakciója, lehetséges lépései, stb.), mert valamit nektek is hagyni akartam.

Ha kérhetem, osszátok meg ezt a posztot, hogy minél többen olvashassák és minél többen kifejthessék a véleményüket. Ebben az esetben kivételt is hajlandó vagyok tenni: aki nem akar regisztrálni a BlogRepublikon, magánlevélben küldje el a véleményét az én címemre (tiboru013[kukac]gmail[pont]com), s vállalom, hogy beteszem a kommentek közé. Ebben az esetben a véleményeteken kívül írjátok meg azt is, hogy milyen nicken akarjátok viszontlátni a hozzászólásotokat.

Köszönöm előre is az aktivitást!

41 hozzászólás

 1. MuellR — 2012-10-25 19:25 

Ha a fent vázolt gondolatmenetet követjük, a Jobbik akár koalíciós partnerként is gondolhat a HTMP-re, mondván „mi eddig is ezt képviseltük” (látszólag). De valószínű a HTMP a gondolatot még csíra kora előtt elvetné, nemet mondva a radikális potyautasra.
Nem tudom viszont, hogy a szavazókat mennyire lenne képes megnyerni. A 2004-es népszavazás körüli fortyogásokat és néphangulatot nézve könnyen ketté lehetne ismét bontani azt az 52%-ot is, aki most vacillál. Sőt tovább megyek, lehet a nemek oldalára jobban borulna a mérleg, mert biztos akadnak olyanok is, akik azt mondják: Isten, Haza, Család, Erdély – állampolgárok vagytok, testvéreink, jó nálatok nyaralni és erről sztorizni az otthoniaknak, na de ennyi elég is legyen.
Summa summárum a jelenlegi palettán aktívan tevékenykedő pártok maximum felsegítik a megfáradt vándort a buszra, de a helyét nem adják át neki. Sőt, meggyőzik a többi utast is, hogy ne engedjék, hogy beszélgessen a sofőrrel. Az utasok meg vagy engedelmeskednek, vagy csendben néznek kifelé az ablakon.

 2. tiboru — 2012-10-25 22:13 

@MuellR:

„a jelenlegi palettán aktívan tevékenykedő pártok maximum felsegítik a megfáradt vándort a buszra, de a helyét nem adják át neki.”

Hát én is erről beszéltem… A kondér körüli helyek értékesebbek annál, semhogy holmi jöttmentek is odaférjenek. Mert Wass Albert hamvai az egy dolog, a havi miller kápé pedig egy másik.

 3. csapos — 2012-10-25 22:19 

Jó témát választottál Tiboru. Bevéstem egy 5-t az ellenőrződbe :-) Ettől bogrepublik a blogrepublik.

Előre bocsájtom, nem értek egyet a „határon túli magyarok” szavazati jogával, abban az esetben, ha életvitelszerűen nem élnek Magyarországon. Olyanról szavazának, ami főként a határon belüli, anyaországi állampolgárok életéről szól. Mit számít nekik a magyarországi devizahitelesek, munkanélküliek, egyetemen tanulni szándékozók és nem szándékozók, nyugdíjasok és betegek, tranzakciós adót fizetők és nem fizetők problémája. Véleményem szerint a választás tétje többségben lévő anyaországi választók élete. A határontúliakat, amennyiben életvitelszerűen saját országukban élnek csak a mindenkori magyar kormányok „magyarság politikája érdekli, ami azért mégsem egy ország kormányának number one feladata kell, hogy legyen. Ez utóbbi kijelentésemmel nem tekintem másodrendűnek a határon kívüli magyarokat, fontosnak tartom, hogy a magyar kormány képviselje érdekeiket, de az én országom kormánya elsősorban saját lakossága problémáival foglalkozzon.

Kormányzó pártunk, pardon koalíciónk a jogszabályalkotás terén eddig tapasztalt kreativitását látva, egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek egy HTMP létrehozását. Szükség esetén mindig előkerülnek lelkes aktivisták, akik készek tüntetést szervezni a megszorítások támogatására, vagy ezen a módon is előmozsítani a határontúliak választási aktivitását. Ezután nem kell más, csak egy választási koalíciót jó időben létrehozni.

„Ha magyarországi politikusok rendre átjárnak Erdélybe észt osztani és korteskedni, miért ne jöhetnének erdélyi magyar politikusok Magyarországra ugyanezt csinálni?” Tiboru, szerintem félreérted a helyzetet. Akkor lenni hason a helyzet, ha a romániai román politikusok járnának át hozzánk az itteni sajnos csekély román nemzetiséghez, a magyar politikába beleszólni.

Végezetül, lehet, hogy túl sarkos voltam. Senkit nem akartam megbántani, aki másképp gondolkodik. Aki úgy érzi, hogy megbántottam véleményemmel, attól elnézést kérek.

 4. csapos — 2012-10-25 22:21 

@csapos:

Elnézést az elütésekért. Már nem tudom javítani.

 5. tiboru — 2012-10-25 22:23 

@csapos:

Ne viccelj, szerintem senkit sem bántottál meg a véleményeddel!

 6. MuellR — 2012-10-25 22:43 

Szerintem a szavazati jog kierjesztése a határon túli magyarok részére egy gesztus, és nagy valószínűséggel ők is így fogják fel. Ahogy az állampolgárság megszerzésével/visszaszerzésével nem hagyták ott szülőföldjüket, a nagy részük nem fog belefolyni az „anyaországi” politikába. Az pedig szerintem eléggé felbőszítené őket, ha Bugár, Markó stb. lemondana ottani (fizikai) képviseletükről, és amolyan levelek Rodostóból módszerrel székesfővárosunkból osztaná az észt, nem kis támadási felületet hagyva a helyi ellenerőknek.
Amin még elgondolkodtam, ha tegyük fel, odaengedik őket a tűzhöz, meddig, és miként maradnának fenn? Bábpártként, farvízen evezve megcsípnének 1-1 bizottsági vagy biztosi pozíciót? Ha igen, őket is beledobnák az olvasztótégelybe egy idő után? Szerintetek?

 7. sirdavegd — 2012-10-25 22:47 

Tiboru kihagyott egy potenciális célcsoportot: akik kis hazánkban születtek, majd vezetőink bölcsességének korlátait felismerve inkább a brit, osztrák, német, svéd, szuhahéli GDP-t növelgetik, felvirágoztatván a helyi fémszerkezetépítő, vendéglátó, feldolgozóipari és egészségügyi szektort.

 8. tiboru — 2012-10-25 22:51 

@sirdavegd:

Jogos a kiegészítés! Elvégre a londoni magyar taxisofőr ugyanúgy határon túli magyarrá vált, mint az oslói belgyógyász vagy a tiroli szállodai recepciós.

Pont ma hallottam, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok száma idén októberben átlépte a 200 ezret, először a rendszerváltozás óta.

 9. tiboru — 2012-10-25 22:54 

@MuellR:

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam: szó sincs arról, hogy az RMDSZ áttenné székhelyét Budapestre, vagy hogy a vezetői vállalnának Kossuth téri melót.

Amúgy én azon a véleményem vagyok, hogy ha a HTMP bejutna az Országgyűlésbe, nem engedhetné meg magának, hogy bármelyik oldal mellett elkötelezze magát. Legalábbis ha újrázásban bízik.

Bukarestben az RMDSZ nagyon ügyesen csinálta több, mint két évtizedig ezt a sasszézást. Így tudott koalícióképes maradni a jobboldallal és a baloldallal egyaránt.

 10. sirdavegd — 2012-10-25 22:57 

@csapos:
Kedves csapos, gondolataid jó részével egyet tudok érteni. Azonban olyat állítani, hogy nálunk _megszorítások_ lennének kb azzal ér fel, mintha azt mondanád: a GDP negatív irányú változása _gazdasági visszaesést_ jelent. A HTMP esetében én is attól félek, hogy megHÖKösödve tapsikolna a hatalomnak, függetlenül attól, hogy milyen céllal és kik hozták létre, vagy épp mit képviselne.

 11. MuellR — 2012-10-25 23:12 

@tiboru:
Lehet, hogy én olvastam félre :)

Az biztos, hogy azok a politikusok itthon is megtalálnák azt az egyensúlyi pontot, ahol esetlegesen gyökeret vethetnének. Sőt, bőven leperegne róluk a rájuk dobált sár is, keményebb körülmények között edződtek.
Viszont visszatérve az alapkoncepcióhoz nem valószínű, hogy bárki is segítő jobb vagy bal kezet nyújtana (önzetlenül). Nagy matek lenne a 2. kör eltörlésével, hogy egyből koalíciós ígérettel nyissanak-e irányukba. Ezek után még kíváncsibban várom a választási eljárási tv.-t. Izgi. :)

 12. rognork — 2012-10-26 07:30 

tiboru, te biztos bírsz némi rálátással az RMDSZ tevékenységére, ezért tőled kérdem, hogy az ügyes sasszézás és koalíció kötés mennyire értelmes dolog arrafelé. Pl sikerült-e a mérleg nyelvében rejlő lehetőségeket kihasználni.

A HTMP létrehozásában szvsz senki – tényleg elhivatott – nem venne részt azon egyszerű oknál fogva, hogy ha a vezető pártok elkezdik félteni a mócsingot, akkor a HTMP előre tudja, hogy mire készüljön. Sztem egyik vezető sem szeretné a külhoni magyarokat újra lerománoztatni/tótoztatni/stb (ahogy ez még ma is divat amúgy). Biztos alakulna itthon is egy párt a Szász-féle vagy Duray vonallal (elnézést a vajdaságiaktól és a kárpátaljaiaktól de fingom nincs kik arra a vezetők), lenne mellette RMDSZ és Híd vonal is, jól kurvaanyáznának egymásra, és megint nem beszélnénk egymással a családon belül, ahogy ez már előfordult egyszer.

Mellesleg nem igazán értem, hogy mo-i párt milyen érdekképviseletet is tudna adni a külföldön élő külhoniaknak? Kibrusztolná, hogy mégis lehessen cigizni a londoni krimókban? Sajnos nincs jogunk más államok belügyeibe beleugatni, ahhoz kéne még egy pár tank.

Ez a párt nem a htm-ek támogatására jönne össze, hanem az ő szavazataik megszerzésére.

Nem tartom jó ötletnek.

Aki meg simá

 13. ekkerjoz — 2012-10-26 08:41 

Az lenne ideális, ha pártokra csak SZJA-t fizető polgár szavazhatna, akár 18 év alatti is, képviselője útján. Ha már a pártok képviselik a választókat, érted, akkor a finanszírozók döntsenek már, lehetőleg.
Független jelöltekre szavazzon bárki, aki szavazhatik, itthonról, külföldről, mindegy.

 14. Nagy Teve — 2012-10-26 10:01 

@csapos: csak nagyon hallkan jegyeznék meg egy-két dolgot:

Romániában MINDEN állampolgárnak van szavazati joga, attól föggettlenül, hogy Bukarestben, Róműban vagy Chisinauban lakik. És az elmúlt két évtizedbe nem merült fel, hogy megvonnák … még azoktól se, akik soha életükben nem fizettek adót Romániába. S ha már erről beszélünk: akkor vonjuk meg a szavazati jogot azoktól is, akik bármilyen okból nem adóznak … tanulók, diákok, munkanélküliek se szavazhassanak. Hogy hangzik?

Ja, és a magyarországi politikusok – pártállástól függettlenül – folyamatosan átjárnak. A baj nem is ezzel van, hanem azzal, hogy nem csak észt osztanak márpedig nekik sincs vmi sok belőle), hanem bomlasztanak is keményen (l. MPP, EMNP et co.) Egy magyarországi határontúli párttal legalább vissza lehetne kavarni nekik :P

 15. stoppos — 2012-10-26 10:02 

@ekkerjoz: Az a baj ezzel az ötlettel, hogy például kizárja a nyugdíjjasokat. Azokat, akik ledolgozták, amit le kell dolgozni, befizették már, amit be kell fizetni. Tőlük elvennék a választójogot. Nem ennyire egyszerű ez a kérdés.

 16. tiboru — 2012-10-26 10:21 

@rognork:

„…az ügyes sasszézás és koalíció kötés mennyire értelmes dolog arrafelé. Pl sikerült-e a mérleg nyelvében rejlő lehetőségeket kihasználni.”

A ’89-es események óta eltelt 23 év nagyjából felében az RMDSZ vagy kormányon volt, vagy kívülről támogatta az éppen aktuális koalíciót, Markó Béla sokáig volt miniszterelnök-helyettes. Nem vagyok a feltétlen hívük, de azt az ellenfeleiknek is el kell ismerniük, hogy számos olyan döntést végigvertek a bukaresti kormányon, amely az erdélyi magyarságnak nagyon jól jött: a Székelyföld gazdasági felzárkóztatásának elkezdése, befektetések kibrusztolása, a történelmi magyar egyházaktól egykoron elvett ingatlanok visszaadása, a székelyek erdő- és legelő-közbirtokos rendszerének visszaállítása és törvénybe foglalása (ez nagyon érdekes rendszer, egyfajta kollektív tulajdont jelent, ami megakadályozza pl., hogy „külsősök” megvásárolhassanak székelyföldi területeket), a magyar nyelvű felsőoktatás gatyába rázása (oké, itt is van még tennivaló, de valljuk be, jelentős eredmények születtek ezen a területen is)…

Szóval a pragmatikus sasszézás (szerintem) számos olyan gyümölcsöt termett, amit kőkemény ellenzékből nem lehetett volna leszüretelni. Sokan támadják őket a hajlékonyságukért és az opportunizmusukért, de ez az, amit ragyogóan eltanultak a balkáni politikusoktól :-)

 17. ekkerjoz — 2012-10-26 10:28 

@stoppos:
Dehogy is venné el a választójogot, aki nem fizet adót, de egyébként szavazóképes, szavazzon független jelöltekre, ha akar.
Viszont mivel kormányt pártok alakíthatnak, pártokra csak az szavazzon, aki finanszírozza őket.
Ennyi.

 18. tiboru — 2012-10-26 10:29 

@ekkerjoz:

Olyan rendszert is el tudnék képzelni idehaza, amilyen pl. a horvátoknál van (ha jól tudom): ott a határon túli horvátoknak van egy kvótájuk a zágrábi törvényhozásban, oda delegálnak képviselőket.

Nálunk is el tudnám képzelni, hogy a 199 parlamenti helyből mondjuk 12 legyen fenntartva a határon túliaknak. A lélekszám alapján az erdélyiek kapjanak ebből négyet, a felvidékiek kettőt, a kárpátaljaiak, délvidékiek, nyugat-európaiak, tengerentúliak, mittudoménkik egyet-egyet (a számokon lehet vitatkozni), aztán delegáljanak oda embereket, akiknek a személyéről döntsenek az ottani mértékadó, befolyásos szervezetek (RMDSZ, KMKSZ, Híd-Most, Magyarok Világszövetsége, stb.)

 19. stoppos — 2012-10-26 10:55 

@ekkerjoz: Kvázi független jelöltekből álló csoportosulás jönne létre, csak nem pártnak hívnák, hanem mondjuk egyesületnek.

 20. tiboru — 2012-10-26 11:05 

@stoppos:

A választójogi törvény szerint a választáson csak pártok és független jelöltek indulhatnak.

 21. chph — 2012-10-26 14:06 

@Nagy Teve:
Tudod jó anyám is azt mondta mindig mikor hazahoztam az iskolából egy egyest és mondtam, hogy a Bélának és a Jocónak is egyes lett, hogy őt a szomszéd/osztálytárs érdemjegyei nem érdekli. Sacc/ engem se, hogy a világon másutt ez hogy van. :)

Bocs, ha kemény volt, én csapos kollégával értek egyet, pedig sok határon túli magyar ismerősöm és rokonom van.

És nem azért mondom, mert lenézem őket, vagy másodrangúnak tartom, de jelen pillanatban olyan a politikai helyzet, hogy azt kívánjam ők nem itt élnek, ne ők válasszák vezetőinket.

Köszönöm.

 22. attila — 2012-10-26 14:33 

A kinek lenne jó kérdésnél végül csak azt ismételted, hogy kinek nem:)
De egyébként tényleg kinek lenne jó?
Ezt leginkább a program alapján lehetne eldönteni, csak ezt nehéz megtenni egy nem létező párt nem létező programjával. Persze ahogy írtad is, a kommentek között meg lehetne próbálni összerakni lehetséges programváltozatokat.
Mert mi lehetne egy HTMP célja? A határon túliak érdekeinek képviselete Magyarországon? Csakhogy akik nem költöztek át, azok mindennapi életére igazából az adott ország törvényei vannak hatással, tehát az ő érdeküket ott kell képviselni. Mit lehet ez ügyben érdemben tenni a magyar parlamentben?
És egyébként is, mi a „határon túliak érdeke”? Egységes képviselet még az egyes országokon belül sem alakult ki, akkor hogy lehetne egységes képviselete több országban szétszórtaknak?
Vagy inkább a belpolitikán lenne a hangsúly? De egy új pár egy jó programmal meg tudna szólítani sokakat, függetlenül attól, hogy határon túl-e vagy nem. Miért kellene akkor a pártnak határon túli pártnak lennie? Esetleg csak azért, hogy könnyebben kapjon szavazatokat a határon túli magyar állampolgároktól?

 23. attila — 2012-10-26 14:36 

Abban egyébként én is biztos vagyok, hogy ha ez a párt nem valamelyik magyarországi párt támogatásával jönne létre (aminek igazából semmi értelme nem lenne), hanem önállóan, akkor bizony a többiek mindent meg fognak tenni, hogy hátráltassák (akár törvénymódosításokkal is), lejárassák.

 24. attila — 2012-10-26 14:39 

„Azt, hogy Erdély mindig is kiemelt helyet foglalt el az anyaország szívében-lelkében, nem hiszem, hogy különösebb bizonyításra szorulna, s ezt még felvidéki, kárpátaljai vagy vajdasági kötődésű olvasóink is elismerik.”

Ezt nehéz lenne vitatni, de az okát sose értettem. Valaki el tudja magyarázni?
Nekem erről valahogy mindig a szerbek és Koszovó viszonya jutott eszembe (mármint egy hasonló spirituális, romantikus vonzódás), de lehet, hogy ez nagy hülyeség.

 25. attila — 2012-10-26 14:41 

Ezt a sarkát még nem ismertem eddig a Blogrepubliknak, de úgy látom, vannak itt is érdekes írások, úgyhogy ezentúl majd ezt is olvasgatni fogom.

 26. ekkerjoz — 2012-10-26 16:30 

@stoppos:
Nem hiszem, a függetleneket nem finanszírozza a költségvetés, csak a választási időszakra eső költségeiket szokták.

 27. ekkerjoz — 2012-10-26 16:37 

@tiboru:
Teljesen korrekt.

Továbbgondolva, én is szívesebben szavaznék olyan pártra -feltéve, hogy támogatható a programja- aminek nincsenek itthoni, khm, gazdasági kötődései.
Nyilván utolérnék őket is előbb-utóbb és nem valószínű, hogy túl nagy befolyásuk lenne a kormányzati munkára, de lenne lehetőségük a kintieket képviselni.
Azt pedig állítom, hogy EU parlamenti voksot a népesség arányában vinné el a HTMP.

 28. otto — 2012-10-26 17:12 

Nekem minden etnikai alapon működő párttól borsódzik a hátam. Mondom ezt szlovákiai magyarként (magyar tanítási nyelvű iskolákkal a hátam mögött, javarészt magyar környezetben élve).
…Egy pártnak mindenhol az adott ország állampolgárainak érdekeit kellene képviselnie, függetlenül a nemzetiségektől.
Ebből ugye egyenesen következik, hogy személy szerint én megkérdőjelezem a külföldi magyar pártok létjogosultságát is(!)
Ezek a pártok kifejezetten egy (kis)csoportot szeretnének képviselni, védeni, de ami a legfontosabb: a fejükbe verni, hogy ha nem szavazol rájuk, akkor többé nem is vagy magyar, már csak azért sem mert a magyarság mint olyan teljesen kiveszik az ilyen árulóktól az adott országban. Gusztustalan…

De, hogy konkrétan a HTMP-hez is hozzászóljak: A …. najó, inkább mégse, mert csak felbosszantom magam :) ezért csak két megjegyzést hozzá :
1.A magyarországi szárny ellehetetlenítené, a hazai párt( szlovák,román..) működését…
2.Egészen biztos vagyok benne, hogy az EU elkaszálná.

Sajnálom ha valakit megbántok, de baromira elegem van abból, hogy a határontúliakra Magyarországon úgy tekintenek mint tudattalan birkákra, akiknek teljesen mindegy, hogy ki áll ki, milyen programmal. Tényleg azt hiszik a pártok, hogy ha azzal kezdődik a mondóka: ”Támogatunk titeket testvéreink!” -akkor térdre borulunk és ama bizonyos 20 évre előre megkapják a szavazatunkat? (Akár legyen szó HTMP-szerű képződményről, vagy reguláris pártról) brrr… Hát az enyémet nem, nem is kérvényeztem és nem is fogom az állampolgárságot, és nem akarok szavazni sem, legalábbis addig nem amíg nem élek nálatok.

Még mielőtt valaki nekem esne, hogy egy különösen szélsőségesen elszlovákosodott bal-közép-libsi nemzetáruló akármi vagyok :) , jelzem: Sokan gondolkodnak hasonlóan a környezetemben. Szintén magyarok.
Nem is nagyon tudok senkiről aki kérvényezett volna állampolgárságot. Való igaz, hogy el lehet veszteni a szlovákot emiatt (eddig kb. 23 ember)…Biztos sok embert ez tart vissza, de állítom, enélkül is langyos lenne az érdeklődés.
Picit eltértem a HTMP-től, de ezek a dolgok kikívánkoztak.

 29. untermensch4 — 2012-10-26 17:47 

@attila: adott esetben a kis határon túli szervezet mögé könnyebben odaáll a magyar külügyminiszter ha egy hipotetikus koalícióban a htmp egy miniszteri posztot szerzett…

 30. untermensch4 — 2012-10-26 17:55 

@otto: a lakhely/adófizetés szárny pont olyanokból áll akik nagyon is önállóként tekintenek a htm-okra, sőt inkább a m.o.-iakat tartják birkának

 31. wazelin — 2012-10-27 13:13 

@tiboru: Ha az a 12 fő minden döntésben részt vehet, akkor ugyanott vagyunk. Szerintem jó volt az, hogy azok szavazhattak, akiknek volt állandó magyarországi lakhelyük.

 32. warr — 2012-10-27 16:08 

Én is azt a szárnyat támogatom, hogy mindenki ott szavazzon, ahol életvitelszerűen él.

És azt se felejtsétek el, hogy itt Mo.-on semmi nem működik, ami máshol igen (esetleg akár teljesen magától értetődően is) :)
Vagy inkább :((

 33. kullancs — 2012-10-27 16:42 

Nem szívesen szólok bele, de…
Hogy lenne-e létjogosultsága valamiféle határontúliak pártjának? Igen. Mert Magyarországon ha valaki el akar érni valamit, ahhoz parlamenti barátokra van szükség. Ha a határontúli magyarság nem akar egyik vagy másik párttól függeni, célszerű ha bejuttat valahogy egy saját pártot. Ennek megvan az az előnye, hogy a belpolitikába nem kell beleszólnia (megteheti persze, de az ilyesmi ritkán vezet jóra) és egy ideig kimaradhat a magyar belpolitikai iszapbirkózásból. A hátránya viszont, hogy előbb-utóbb megjelennek majd azok a határontúli vállalkozók, akik Magyarországra is kiterjesztenék a működésüket, vagy csak befolyásolnák a magyar kormány határontúli befektetéseit, és a párt akarva-akaratéanul lesüllyed a jelenlegi politikai „elit” szintjére. Aztán lehet frakciózni, új pártokat alapítani, veszett fejsze nyele…

Azok pedig, akik a szavazati jogot magyarországi lakhelyhez, vagy adózáshoz kötik, ugyan nézzenek már körül. Olyan jól sikerült az eddigi hat választás, és éppen a határontúliak lesznek azok, akik tönkreteszik az eddig elért nagyszerű eredményeket?

 34. attila — 2012-10-28 01:39 

@kullancs:
„Ha a határontúli magyarság nem akar egyik vagy másik párttól függeni, célszerű ha bejuttat valahogy egy saját pártot. Ennek megvan az az előnye, hogy a belpolitikába nem kell beleszólnia ”

Működhet ez így? Ennek a pártnak a jelöltjei (és képviselői) Magyarországon élnének és szavazóik egy jó része is. Ha nem foglalkozik belpolitikával a párt, akkor a Magyarorzágon élők számára (még ha a határon túlról érkeztek is), nem sok értelme van rá szavazni, hiszen ez a szavazat elvesztegetését jelenti: olyanra szavaznak, ami nincs kihatással az ő életükre, hanem valaki máséra. Nem hiszem, hogy ezt sokan vállalnák. Így viszont a párt leginkább a határon túl maradt állampolgárok szavazataira számíthatna, ami nem biztos, hogy elég. (Kíváncsi leszek egyébként a részvételi arányra a nem áttelepült állampolgárok között…)
Ráadásul ha nem foglalkoznak belpolitikával, akkor egy, a többi párttal szembeni alkueszközről is lemondanának.

Nekem egyre kevésbé tűnik működőképesnek egy ilyen HTMP, bocs ha túl pesszimista vagyok:)

 35. attila — 2012-10-28 01:43 

@untermensch4:
Igen, ilyesmi nekem is eszembe jutott. Csak egyrészt ehhez elég jó pozíciót kell szereznie a HTMP-nek, másrészt meg ott a kérdés, hogy melyik szervezet mögé is kellene beállni?

 36. kullancs — 2012-10-28 09:47 

@attila: Érdekes kérdés, a franc se tudja megmondani, hál’Istennek nem vagyok túl járatos a parlamenti életben..:) Ha a párt kimarad a belpolitikai kérdésekből, azzal ugyan elveszít egy jó alkualapot, ugyanakkor megúszhatja hogy belekeveredjen mindenféle népszerű, de káros, vagy hasznos, de népszerűtlen döntés meghozatalába. Vagy meg nem hozatalába. És ez alkalomadtán elég jól mutathatna egy választási szórólapon…

 37. szegregalt — 2012-10-28 11:30 

Oh, ti, pártok, pártok!
Miért van az, hogy a nemzeti, képviseleti demokráciák „egyetlen” (?) releváns letéteményesei sorra, rendre lejáratják magukat, gyakorlatilag elárulják választóik érdekeit?
Noha a kérdés költőinek, lerágott csontnak tűnik, koránt sem az, mert ritkán mondatik ki „elkurvulásuk” igazi oka, ami abban rejtezik, hogy általában csoport, nemzeti érdekeket képviselnek a globalizált pénzvilággal szemben, amihez képest abszolút függőségben vannak, noha zászlajukon – netán – éppen a nemzetközi tőke elleni, hangzatos jelszavak virítanak.
„Ti csak játsszátok demokráciácskáitokat, amíg a piacaitok, az iparotok, mezőgazdálkodásotok, valutátok mozgása az én kezemben van!” – mondja a nemzetközi pénzvilág. És milyen igaza van!
„Megengedünk nektek akár határokon átnyúló pártokat is: lehet pl. HTMP is a magyar törvényhozásban, a mozgástere valós mezsgyéit úgyis mi húzzuk majd meg”.
Ennek a ténynek nem mond ellet az sem, hogy Orbán – még követőkre is találva – mítosz-teremtésen szorgoskodik, oligarchikus nagyságrendű koalíciójának hátterével, amit a kapitalizmust megreformáló, új gazdaságpolitikának kikiáltva, cibálja meg a tőke-fenevad bajuszát. Íme a szabadságharcos Kisegér a Pénzraptorral szemben! Az esélyek nyilvánvalóak.
Mindazonáltal meg kell, meg lehet találni azt a pengeél keskeny hágót, amelyen keresztül pártokkal, egyesületekkel, önérdekeikre ébredt emberekkel együtt munkálkodva, haladva, akik valamilyen, új formában érvényre tudják juttatni akaratukat, ha elvetik az olyan hülyeségeiket, mint a vallás, nyelv, a nemzetiség, esetleg a bőrszín szerinti megkülönböztetés, kifejezett gyűlölet, el lehet jutni egy egyetemes magyar jóléthez, fennmaradáshoz.
Közép- és Kelet-Európának ugyanis ez a rákfenéje.

 39. kurt07 — 2012-10-30 12:59 

Kinek jó ez a párt, ha megalakul? A végvári vitézek csatába indulnak, de nehogy betörjön a fejük a nagy igyekezetben. Ahogy mai helyesírással írom a báró Wesselényi okos szavait 1829-ből, úgy lenne jó: Nem mindig az helyes, ami helyben hagyatik, hanem aminek oka helyes és a következménye hasznos.

 40. dabomisi — 2012-11-19 18:10 

A határon túli magyarok szavazati jogát azért nem támogatom, mert egy adott állam választott képviselőinek/parlamentjének/kormányának alapvetően az a feladata meglátásom szerint, hogy elossza a pénzt, és meghatározza a törvényeket, miszerint az állampolgároknak élni kell. Miért szólhatna bele olyan ember, nemzetiségtől függetlenül, ezekbe a kérdésekbe, aki nem az adott országban fizet adót (ezt már korábban is említették), és nem kell az adott törvények szerint élnie? Hogy a diákok vagy a nyugdíjasok akkor mért szavazhatnak? Mert a diákok (azokra gondolok, akik egyetemen tanulnak, általában ők illenek abba a sémába, hogy már szavazhatnak, és még tanulnak), a végzés után most már egy jó darabig itt fognak élni és adózni, a nyugdíjasoknak pedig szintén alá kell vetni magukat az érvényes törvényeknek.
Egy HTMP felbukkanása pedig érdekes lenne. Első gondolatmenetemből következik, hogy az lenne ideális, ha a frissen vagy nem olyan frissen bevándorolt külföldi magyarok szavaznának rá, és azért lenne izgalmas, mert legalább kicsit felkavarná a politika többé-kevésbé állóvizét/posványát/mocsarát. Esetleg új szemléletet hozhatna.

 41. tiboru — 2013-03-26 12:13 

Na tessék:

http://www.hatarontulimagyarokpartja.eu/

És még mielőtt meggyanúsítanátok: semmi közöm hozzájuk! Elég szánalmasra sikerült a honlapjuk (és akkor még finom voltam), no és az ékezetes betűkkel se igazán vannak képben…

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.