A Fehér Ház


Kevés olyan emblematikus kormányzati épület van a világon, amely a köznyelvben annyira egybeforrt volna a benne lakó és dolgozó politikussal, illetve a mögötte tornyosuló államhatalommal, mint a washingtoni Fehér Ház. A kicsit közhelyesen (de egy csöppet sem túlzóan) a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott amerikai elnök lakó- és munkahelye egyike a Föld legismertebb hivatalainak.

Amikor 1776. július negyedikén az észak-amerikai brit gyarmatok képviselői (az anyaország fegyveres neheztelése ellenére) egyoldalúan kikiáltják függetlenségüket, kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a majdani főváros, illetve az államfői székhely vonatkozásában állást foglaljanak. 1790 nyarán végül kongresszusi határozat születik arról, hogy a majdani nagyhatalom fővárosa a Potomac folyó partjára kerüljön, s az elnöki rezidencia pedig a későbbi Pennsylvania Avenue egyik északnyugati telkére.

Írországi gyökerek

A megvalósításra pályázatot írtak ki, melyre kilenc építész jelentkezett, többek között a későbbi harmadik elnök, Thomas Jefferson is (ő álnéven, hogy ne befolyásolja a bíráló bizottságot). Végül az ír származású James Hoban terveire bólintanak rá, aki az akkor már ötven éve álló dublini Leinster House nevű főrendi udvarház aspektusából ihletődött. Az első elnök utasítására két évvel később az eredeti (akkor még csak a rajzasztalon létező) méreteket jó harmadnyival megnövelték, mert George Washington az eredetinél grandiózusabb épületről álmodott.

Félmilliárd forintba került

Az építkezés, amely az akkurátus könyvvizsgálók szerint 232 ezer akkori (aktuális vásárlóértéken mintegy 2,5 millió jelenlegi) dollárjába fájt az adófizetőknek, kereken nyolc évig tartott. Az  ünnepélyes átadásra 1800 novemberében kerül sor, amikor elsőként John Adams családostól beköltözik az épületbe. Az ezt követő több, mint két évszázadban további negyvenkét megválasztott elnök foglalja el a kezdetektől hagyományosan hófehér színűre festett, és több hullámban az eredeti kétszeresére bővített, klasszicista stílusú épületet.

Becenévből hivatalos

A Fehér Ház elnevezés informálisan (mintegy becézve) már a kezdetektől fogva közszájon forgott Washingtonban, de hivatalossá 1901-ben Theodore Roosevelt elnök tette, amikor utasítására az elnöki levélpapír és boríték fejlécére, az épület sematikus ábrázolása alá az azóta hagyománnyá nemesedett The White House felirat kerül.


A súlyos egyéniség

A prezidenciális épület talán leghíresebb terme az elnöki dolgozószoba, a híres, alaprajza alakjáról Ovális Irodának nevezett helyiség, amelyet az inkább testméreteiről (198 centiméteres magasságához 150 kilogramm társult), semmint államfői kvalitásairól híressé vált William H. Taft építtetett a Fehér Ház nyugati szárnyába. Taft miatt máskülönben az elnöki fürdőszobát is teljesen át kellett építeni, mert különleges fürdőkádra és egyéb, szintén speciális szaniterekre volt szüksége.

A sajtószoba születése

A mindeddig utolsó, valóban nagy átalakítás Franklin D. Roosevelt nevéhez fűződik, aki 1934-ben nemcsak az elnöki irodát terveztette és helyeztette át (alaprajz-alakját meghagyva), hanem alsótesti paralízise miatt az orvosai által előírt, napi rendszerességű hidromasszázs-terápia érdekében úszómedencét is építtetett. Ezt 1969-ben Nixon utasítására megszüntették, majd a helyén hozták létre az azóta is a fehér házi sajtótájékoztatók színhelyeként üzemelő, úgynevezett Roosevelt-termet.

Ízlések és pofonok

A Fehér Ház belsőépítészeti és lakberendezési alakítgatása általában az elnöki feleségek nevéhez fűződik, akik megpróbálják a saját esztétikai és színdinamikai elképzeléseiknek megfelelően képükre formálni a belső terét. Ilyen szempontból az egyik legkreatívabb First Lady Jacqueline Kennedy volt, aki nemcsak franciás könnyedséget adott a belsőleg szerinte túl komor épületnek (amelyben mellesleg három évet sem lakott), hanem személyesen felügyelte a Fehér Házról szóló legelső turistakalauz megszerkesztését is, melynek bevételeiből a további felújításokat finanszírozták.

Hat havi előjegyzés

Napjainkban (az irodák és az elnöki lakosztály mellett)  a több, mint 7 hektáros parkban található, 5 ezer négyzetméternyi hasznos felületet számláló Fehér Háznak saját színházterme, tenisz-, kocogó- és tekepályája, továbbá uszodája és helikopter-leszállója van. A publikum részére is megnyitott épületrészeket naponta mintegy 4-5 ezer turista látogathatja, féléves előjegyzéses alapon, de ingyenesen. Az Ovális Iroda, továbbá a bombabiztos, vészhelyzetek esetén üzemelő, földalatti elnöki irányítóközpont természetesen a látogatási tabu kategóriájába tartozik, a számos érdeklődő legnagyobb bánatára.

Nincs

Nincs hozzászólás.

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.